Add parallel Print Page Options

Prófécia Babilónia pusztulásáról

21 Súlyos kijelentés a tengerparti sivatag[a] ellen:

Mint pusztító forgószél,
    mint homokvihar a forró déli vidék felől,
úgy közeledik valami a sivatagból,
    a félelmetes föld felől.
Rémületes látomásban láttam ezt:
Árulókat láttam,
    akik árulásra készülnek,
és pusztító hadsereget,
    amely zsákmányolni akar.

Élám, indulj a harcba!
    Média, ostromold meg a várost!

Azt mondja az Örökkévaló:
    „Minden szenvedésnek véget vetek!”

A látomás miatt gyötrelem fogott el,
    bensőm megtelt fájdalommal.
Mint vajúdó asszonyt a szülési fájdalmak,
    engem is kínok görnyesztenek.
Rémítő, amit hallok,
    szörnyű, amit látok:
    rettenetes!
Rémület fog el,
    a félelemtől remegek,
még az alkony kedves órája is
    rettegéssel tölt el.

Kiáltozva futkosnak ide-oda:
    „Lakomához terítsetek, készüljetek,
    hozzatok díszes szőnyegeket!
Egyetek, igyatok,
    dőzsöljetek!”
Mások kiáltanak:
    „Állítsatok a toronyba őrszemet!
Keljetek fel a lakomától, vezérek,
    készüljetek a harcra!”

Ezt mondta nekem az Örökkévaló:
„Állíts a város falára őrszemet,
    hogy amit lát, jelentse!
Figyeljen éberen,
    feszülten figyeljen:
lát-e lovas csapatokat,
    vagy szamáron, tevén nyargalókat!”

Kiáltott az őrszem,[b] mint egy oroszlán:
„Uram, őrhelyemen[c] állok naponta,
    őrt állok minden éjjel!”

Nézd, lovas szekér jön,
    és lovasok kísérik.
Hírt hoznak, s jelentik:
    „Elesett Babilon, elesett!
Bálványszobrai mind a földön hevernek,
    összetörve!”

10 Jaj, népem! Hogy összetörtek
    és letiportak téged!
Amit az Örökkévalótól, a Seregek Urától,
    Izráel Istenétől hallottam,
    azt mondtam el neked.

Prófécia Edomról

11 Súlyos kijelentés Dúmáról:[d]

Széírből[e] kiált valaki:
    „Őrszem, mennyi telt el az éjszakából?
    Őrálló, meddig tart még az éj?”

12 Felelt az őrszem:
    „Eljön majd a hajnal,
    de még éjszaka van.
Kérdezhettek még, ha akartok,
    de majd ha visszatértek.”[f]

Prófécia Arábia ellen

13 Súlyos kijelentés Arábiáról:

Töltsétek az éjszakát valamelyik oázisban,
    Arábia sivatagában!
Rejtőzzetek el a bozótosban,
    Dédán karavánjai!
14 Témá lakosai, hozzatok vizet a szomjazóknak,
    adjatok kenyeret a menekülőknek!
15 Mert kivont kard elől futnak ők,
    felvont íj elől,
    súlyos harcokból menekülnek.

16 Ezt mondta nekem az Úr: „Egy éven belül, ahogy a béresek számolják az időt, Kédár törzsének minden dicsősége elvész. 17 Bizony, kevesen maradnak életben Kédár hős harcosai közül, vitéz íjászaiból alig maradnak” — az Örökkévaló, Izráel Istene mondta ezt.

Footnotes

  1. Ézsaiás 21:1 tengerparti sivatag Valószínűleg Babilóniát jelenti.
  2. Ézsaiás 21:8 őrszem Vagy: „látó”. Így nevezték a prófétákat is. A masszoréta héber szövegben: „oroszlán”.
  3. Ézsaiás 21:8 őrhelyemen Szó szerint: „az őrtoronyban”. Az ókori városok kőfalán tornyokat építettek, ahonnan az őrszemek állandóan figyelték a látóhatárt.
  4. Ézsaiás 21:11 Dúmá Jelentése: „a csend földje”. Valószínűleg Edomot jelenti.
  5. Ézsaiás 21:11 Széír Edom másik neve.
  6. Ézsaiás 21:12 visszatértek Ez azt is jelentheti: „majd ha Istenhez fordultok”.

21  Jövendölés a tenger pusztasága ellen.
Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jõ a pusztából, rettenetes földrõl.

Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jõjj fel Élám, szálld meg Madai, minden õ fohászkodásának véget vetek.

Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szûlõ asszony kínjai; gyötrõdöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt.

Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem.

Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst!

Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass õrállót, a mit lát, mondja meg.

És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott.

És kiálta, mint oroszlán: Uram, az õrtoronyban állok szüntelen napestig, és õrhelyemen állok egész éjszakákon.

És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le.

10 Oh én cséplésem és szérûmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétõl, azt jelentém meg néktek!

11 Jövendölés Dúma ellen: Seirbõl így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?

12 Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!

13 Jövendölés Arábia ellen: Az erdõben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei.

14 A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe.

15 Mert az [ellenség] fegyvere elõtt bujdosnak, a kivont fegyver elõtt és a felvont kézívek elõtt és a nehéz harcz elõtt.

16 Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendõ, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsõsége;

17 És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá.