Add parallel Print Page Options

Azonban az Efraim-törzsbeliek megharagudtak Gedeonra, és heves szemrehányásokat tettek neki: „Miért nem hívtál bennünket is a midjániak ellen a harcba?” De Gedeon így felelt nekik: „Ne háborogjatok, hiszen ti sokkal nagyobb győzelmet arattatok, mint én! Azt gondoljátok, hogy én szüreteltem, ti meg csak a maradékot böngésztétek? Nem sokkal többet ér, amit ti elértetek? Az Örökkévaló a ti kezetekbe adta Midján fejedelmeit: Órébet és Zéebet! Ehhez képest, amit én tettem, az szinte semmi!” Ezzel lecsendesítette őket.

Gedeon elfogja Midján két királyát

Gedeon és háromszáz fős csapata folytatta a menekülő midjániak üldözését, bár nagyon éhesek[a] és fáradtak voltak. Átkeltek a Jordánon, és Szukkót városához érkeztek. Gedeon akkor megkérte a város lakóit: „Kérlek, adjatok néhány kenyeret a katonáimnak, hiszen már nagyon kimerültek! Régóta üldözzük Midján menekülő királyait, Zebahot és Calmunnát”.

De a város vezetői elutasították: „Már elfogtad Zebahot és Calmunnát? Miért adjunk kenyeret a seregednek?”

„Tudjátok meg, hogy az Örökkévaló kezembe fogja adni ezt a két királyt! Azután visszajövök hozzátok, és a pusztai tövisekkel és tüskés vesszőkkel fogom büntetésül végigverni a hátatokat!”

Tovább mentek tehát étlen-szomjan, és Penúél városához érkeztek. Annak lakosaitól is hasonlóképpen élelmet kért Gedeon a katonáinak, de azok is ugyanúgy elutasították, mint a szukkótiak. Gedeon őket is megfenyegette: „Meglátjátok, hogy győzelemmel térek vissza, de akkor lerombolom ezt a tornyot!”

10 Zebah és Calmunna seregük maradékával együtt egészen Karkor városáig menekült. Seregükből 120 000 férfi elesett a harcokban, és csak 15 000 maradt meg. 11 Gedeon kitartóan üldözte őket, és a nomád pásztorok útján, amely Nóbahtól és Jogbohától keletre halad, utol is érte, és megtámadta a midjániakat. A támadás váratlanul érte őket, és vereséget szenvedtek. 12 Zebah és Calmunna ugyan elmenekült, de Gedeon utánuk ment, és elfogta mindkettőt, a seregüket pedig teljesen szétverte.

13 A harcok után Gedeon, Jóás fia hazafelé indult csapatával. A Heresz-hágónál 14 Gedeon elfogott egy Szukkótból való ifjút, kikérdezte, és felíratta vele Szukkót vezetőinek a névsorát: összesen 77 férfi nevét.

15 Amikor Gedeon ismét Szukkóthoz ért, ezt mondta a vezetőknek: „Emlékeztek, hogyan gúnyoltatok: »Már elfogtad Zebahot és Calmunnát? Miért adjunk kenyeret kimerült seregednek?« Most hát jól nézzétek meg, itt van Zebah és Calmunna!” 16 Azzal a város vezetőit lefogatta, és pusztai tövisekkel meg tüskés vesszőkkel jól elverette őket. 17 Utána Penúél alá vonult, lerombolta a tornyot, és a város lakóit megölte.

18 Ezután Gedeon megparancsolta, hogy hozzák elé Zebahot és Calmunnát. Azt kérdezte tőlük: „Milyen férfiakat öltetek meg a Tábór-hegyen?”

„Rád hasonlítottak. Olyanok voltak, mint egy király fiai” — válaszolták azok ketten.

19 „Bizony a testvéreimet, anyám fiait öltétek meg! — kiáltott föl Gedeon — Az Örökkévalóra esküszöm, hogy ha életben hagytátok volna őket, én is életben hagynálak titeket!”

20 Azután oda fordult Jeterhez, elsőszülött fiához: „Rajta! Öld meg ezt a két királyt!” De Jeter nem húzta ki a kardját, mert még egészen fiatal fiú volt, félt megölni őket.

21 Akkor Zebah és Calmunna azt mondta Gedeonnak: „Te magad ölj meg minket, te már erős férfi vagy!” Így hát maga Gedeon ölte meg ezt a két királyt, azután elvette a tevéik nyakáról a félhold alakú díszítéseket.

Gedeon efódot készít

22 Az izráeli férfiak ezt mondták Gedeonnak: „Mivel te szabadítottál meg bennünket a midjániaktól, te uralkodj népünk fölött! Aztán majd a fiad, utána meg annak a fia uralkodjon!”

23 De Gedeon elutasította ezt: „Nem fogunk uralkodni fölöttetek, sem én, sem a fiam! Az Örökkévaló uralkodjon Izráelen!”

24 Azután még hozzátette: „Azért valamit mégis kérek tőletek: adjon nekem mindegyikőtök egy-egy arany fülbevalót, amelyet a midjániaktól zsákmányolt!” Ugyanis a midjániak izmáeliek voltak, és arany fülbevalókat viseltek.

25 „Örömest neked adjuk azokat!” — válaszolták erre a katonák. Azonnal le is terítettek egy ruhát a földre, és minden harcos arra dobott egy-egy zsákmányolt fülbevalót. 26 Összesen mintegy 1 700 sékel[b] arany ékszer gyűlt össze így Gedeon számára. Ezen fölül Gedeon zsákmánya volt mindaz, amit ő Midján két királyától elvett: az ékszerek, a bíbor palástok és a tevék nyakán lévő láncok. 27 Az aranyból Gedeon efódot-szobrot készíttetett, amelyet a saját városában, Ofrában helyezett el. Egész Izráel oda ment, hogy azt imádja Istenük, az Örökkévaló helyett. Ez pedig olyan súlyos bűn volt, mint amikor egy asszony megcsalja a férjét. Ugyanakkor Gedeon és a családja számára is csapdának bizonyult ez az efód.

28 Így történt, hogy Midján királyságát az Örökkévaló megalázta Izráel népe által. Azután a midjániak többé nem is tudtak fölülkerekedni Izráelen, amely pedig békességben élt Gedeon idejében, vagyis 40 évig.

Gedeon halála

29 Ezután Jerubbaál, vagyis Gedeon, Jóás fia hazament a saját birtokára, és ott élt. 30 Mivel sok felesége volt, összesen 70 fia született. 31 Rajtuk kívül született még egy fia, Abímelek, akinek az anyja Gedeon másodfelesége volt, és Sikemben élt.

32 Gedeon idős korban halt meg, és a saját nemzetsége, az Abíezer-nemzetség családi sírboltjában temették el, Ofrában, ahová korábban Jóást, Gedeon apját is eltemették.

33 De alighogy Gedeon meghalt, Izráel népe ismét elfordult az Örökkévalótól, és hűtlen[c] lett hozzá. Idegen isteneket, a Baálokat kezdték imádni, és Baál-Beritet tették meg istenüknek. Ez pedig olyan súlyos bűn volt, mint amikor egy asszony megcsalja a férjét. 34 Hamar elfelejtkezett Izráel népe Istenéről, az Örökkévalóról, aki megszabadította őket minden körülöttük lakó ellenségüktől. 35 Arról is elfelejtkeztek, hogy milyen sokat köszönhetnek Jerubbaálnak, vagyis Gedeonnak, és a családjával sem bántak úgy, ahogyan azt Gedeon megérdemelte volna.

Footnotes

  1. Birák 8:4 bár… éhesek Ez az ókori görög fordításból (LXX) való, a masszoréta héber szövegben nem szerepel.
  2. Birák 8:26 1 700 sékel Mai mértékkel kb. 20 kg.
  3. Birák 8:33 hűtlen Szó szerint „házasságtörő”.

És mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erõsen feddõzének vele.

Õ pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szõlõmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?

Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az õ felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.

Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval, a kik vele valának, az üldözéstõl kifáradottan.

És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig ûzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak királyait.

És mondának Sukkót elõljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?

Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket.

És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképen szóla azoknak is, és Pénuel férfiai [épen] úgy feleltek néki, a mint feleltek volt a Sukkót férfiai.

És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot.

10 Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az õ seregök velök, mintegy tizenötezeren, mind a kik megmaradtak a Napkeletieknek egész táborából. Az elesettek [száma] százhúszezer fegyverfogható férfiú [volt.]

11 És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban [érezte magát].

12 És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de õ utánok ment, és elfogta a Midián két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort.

13 Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harczból a Heresz hágójától:

14 Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek közül, és tudakozódott tõle. Ez pedig felírta néki Sukkótnak elõljáróit és véneit, hetvenhét férfiút.

15 Mikor aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, a kik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajjon Zéba és Sálmunáh öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk kifáradott embereidnek?

16 És elõfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait [vévén], megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.

17 Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg.

18 És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, a kiket a Thábor [hegyén] megöltetek? Õk pedig mondának: Mint a milyen te vagy, olyanok voltak õk is, és mindenik olyan arczú, mint egy-egy királyfi.

19 És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha életben hagytátok volna õket, én sem ölnélek meg titeket!

20 És monda Jéthernek, az õ elsõszülöttjének: Kelj fel, öld meg õket. De a fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.

21 És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és [te] ölj meg minket, mert a milyen a férfiú, olyan az õ ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az õ tevéiknek nyakán levõ ékességeket.

22 És mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a Midiániták kezébõl.

23 És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek!

24 Azután monda nékik Gedeon: Egyet kívánok [csak] tõletek, hogy adja nékem mindenikõtök a zsákmányul ejtett fülön függõket; mert arany fülön függõik voltak azoknak, mivelhogy Izmaeliták valának.

25 És mondának: Örömest néked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobá a fülön függõket, melyeket prédául ejtett.

26 Az arany fülön függõknek pedig, a melyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany [siklus] volt, amaz ékességeken, függõkön és bíborruhákon kívül, a melyek a Midián királyain voltak, és az aranylánczok nélkül, a melyek tevéik nyakán valának.

27 És készíte abból Gedeon efódot, és helyhezteté azt a maga városában, Ofrában, és ott paráználkodott azután az egész Izráel, és lõn [ez] Gedeonnak és házanépének tõrbeejtésére.

28 Így aláztattak meg a Midiániták az Izráel fiai elõtt, és nem is emelték fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.

29 És [haza]tért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.

30 És Gedeonnak volt hetven fia, kik az õ ágyékából származtak, mert sok felesége volt néki.

31 És az õ ágyasa is, a ki Sikemben volt, szült néki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.

32 És meghala Gedeon, a Joás fia, késõ vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer [városában.

33 Lõn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai [az Úrtól], és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenökké.

34 És nem emlékezének meg az Izráel fiai az Úrról, az õ Istenökrõl, a ki õket megszabadította minden ellenségeik kezébõl köröskörül.

35 És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók szerint, a melyeket õ tett vala az Izráellel.

A féltékeny efraimiak

De az efraimiak azt mondták neki: Mit tettél velünk? Miért nem hívtál bennünket, amikor harcba indultál Midján ellen? És hevesen pöröltek vele.

Ő azonban így felelt nekik: Ugyan mit tettem én hozzátok képest? Nem többet ér-e Efraim böngészése Abíezer szüretjénél?

A ti kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet. Hozzátok képest mit tudtam én tenni? Amikor így beszélt, megenyhült az ellene támadt indulatuk.

Gedeon üldözi Midjánt a Jordánon túl

Gedeon megérkezett a Jordánhoz, és átkelt háromszáz emberével; fáradtak voltak, de folytatták az üldözést.

Ezt mondta a Szukkótban lakóknak: Adjatok néhány kenyeret ennek a népnek, amely engem követ, mert fáradtak, pedig nekem üldöznöm kell Zebahot és Calmunnát, Midján királyait.

Szukkót vezetői ezt felelték: Talán már a kezedben tartod Zebahot és Calmunnát, hogy kenyeret kívánsz tőlünk a seregednek?

Gedeon azt mondta: Ezért majd ha az Úr kezembe adja Zebahot és Calmunnát, akkor pusztai tövissel és tüskével csépelem végig a testeteket!

Onnan fölment Penúélba, és ugyanúgy szólt azokhoz is. De a Penúélban lakók is ugyanúgy válaszoltak, ahogyan a Szukkótban lakók.

Akkor ezt mondta a Penúélban lakóknak is: Ha békében térek vissza, lerombolom ezt a tornyot!

10 Zebah és Calmunná Karkórban voltak táborukkal együtt: mintegy tizenötezer ember, mindazok, akik megmaradtak a keleti törzsek egész táborából; százhúszezer kardforgató ember pedig már elesett.

11 Gedeon a sátorlakók útján vonult fel, Nóbahtól és Jogbohától keletre. Megverte a tábort, mert a tábor biztonságban érezte magát.

12 Zebah és Calmunná elmenekült, de ő üldözőbe vette őket, és elfogta Zebahot és Calmunnát, Midján két királyát, az egész tábort pedig szétverte.

Gedeon igazságot szolgáltat

13 Amikor visszatért Gedeon, Jóás fia a harcból, a Heresz-hágótól,

14 elfogott egy szukkóti ifjút, és kikérdezte. Az pedig felírta neki Szukkót vezetőit és véneit, hetvenhét embert.

15 Azután odament a Szukkótban lakókhoz, és ezt mondta: Nohát itt van Zebah és Calmunná, akik miatt így gúnyolódtatok velem: Talán már a kezedben tartod Zebahot és Calmunnát, hogy kenyeret kívánsz tőlünk fáradt embereidnek?

16 Azzal lefogatta a város véneit, és pusztai tövissel meg tüskével fenyítette meg ezeket a szukkótiakat.

17 Majd lerombolta Penúél tornyát, és a városban lakókat megölette.

18 Azután ezt kérdezte Zebahtól és Calmunnától: Milyenek voltak azok a férfiak, akiket a Tábór hegyén megöltetek? Azok így feleltek: Olyanok voltak, mint te, mindegyik királyfinak látszott.

19 Akkor ezt mondta: Az én testvéreim, anyámnak a fiai voltak azok. Az élő Úrra mondom, nem ölnélek meg benneteket, ha életben hagytátok volna őket!

20 Majd ezt mondta elsőszülöttjének, Jeternek: Rajta, öld meg őket! De az ifjú nem húzta ki kardját, mert félt; hiszen még egész fiatal volt.

21 Ekkor azt mondta Zebah és Calmunná: Kelj föl, és vágj le bennünket te, mert amilyen a férfi, olyan az ereje! Gedeon erre fölkelt, és megölte Zebahot és Calmunnát, azután leszedte tevéik nyakáról a holdacskákat.

22 Ezután azt mondták az izráeliek Gedeonnak: Uralkodj rajtunk te, aztán a fiad és az unokád is, mivel megszabadítottál bennünket Midján kezéből!

23 De Gedeon így válaszolt nekik: Én nem uralkodom rajtatok, és nem fog uralkodni rajtatok a fiam sem. Az Úr uralkodjék rajtatok!

Gedeon bálványimádása és halála

24 Majd ezt mondta nekik Gedeon: Csak egyet kérek tőletek: Adja nekem mindenki a függőket, amelyeket zsákmányolt! Azok ugyanis aranyfüggőket viseltek, mivel izmaeliek voltak.

25 Ők így feleltek: Örömest odaadjuk. Leterítettek egy felsőruhát, és arra dobta mindenki a zsákmányolt függőket.

26 Az elkért aranyfüggők súlya ezerhétszáz aranysekel volt, azokon a holdacskákon, fülbevalókon és bíborruhákon kívül, amelyek Midján királyain voltak; meg a láncokon kívül, amelyek a tevéik nyakán voltak.

27 Gedeon éfódot csináltatott abból, és felállította a városában, Ofrában. Ott paráználkodott azzal egész Izráel. Csapda lett ez a dolog Gedeonnak és háza népének.

28 Így kellett megalázkodnia Midjánnak Izráel fiai előtt, nem is emelték fel többé a fejüket. És béke lett az országban negyven esztendeig Gedeon idejében.

29 Jerubbaal, Jóás fia azután elment, és otthon lakott.

30 Gedeonnak volt hetven fia, akik tőle származtak, mert sok felesége volt.

31 Sikemből való másodrangú felesége is szült neki egy fiút, akinek az Abímelek nevet adta.

32 Azután meghalt Gedeon, Jóás fia szép öreg korban, és eltemették apjának, Jóásnak a sírjába, az abíezeri Ofrában.

33 Miután Gedeon meghalt, ismét paráználkodni kezdtek Izráel fiai a Baalokkal, és Baal-Berítet tették meg istenüknek.

34 Nem törődtek Izráel fiai Istenükkel, az Úrral, aki kimentette őket minden környező ellenségük kezéből.

35 De nem voltak hűségesek Jerubbaalnak, azaz Gedeonnak a háza népéhez sem, mindazért a jóért, amit Izráelért cselekedett.