Add parallel Print Page Options

A végső idők és a feltámadás

12 Abban az időben felkel, és harcba indul Mikaél,[a] a nagy fejedelem, aki néped védelmezője. Akkor olyan nagy nyomorúság és szorongattatás lesz, amilyen korábban még soha nem volt, amióta nemzetek vannak a földön. De akkor megszabadul néped: mindazok megmenekülnek, akiknek neve föl van jegyezve a könyvben. Sokan azok közül, akik korábban meghaltak és eltemették őket, feltámadnak a halálból[b]: közülük egyesek az örök életre mennek, mások pedig az örök szégyenre és utálatra. Akkor a bölcs tanítók fényleni fognak, mint a nappali égbolt. Ezek sokakat[c] elvezettek az igazságosságra, ezért örökké ragyogni fognak, mint a csillagok.[d]

A látomás lepecsételése

Te pedig, Dániel, ezt a kijelentést zárd be egy edénybe, és pecsételd le, mint ahogyan a könyvtekercset szokták,[e] hogy egészen a végső időkig zárva maradjon! Sokan fogják majd keresni a nyitját, és növekedni fog a tudás.”

Akkor én, Dániel, észrevettem két másik személyt is: az egyik a folyó innenső, a másik a túlsó partján állt. Egyikük megkérdezte a lenvászonba öltözött férfitól, aki a folyóvíz fölött állt: „Mikor fognak beteljesedni ezek a csodálatos dolgok?”

Ekkor a lenvászonba öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, mindkét kezét az égre emelte, és megesküdött az örökké élő Istenre, hogy egy időszak, két időszak és egy fél időszak múlva, amikor véget ér annak hatalma, aki a szent nép erejét megrontja, mindezek be fognak teljesedni.

Hallottam ugyan, amit mondott, de nem értettem, mit jelent, ezért megkérdeztem tőle: „Uram, mi lesz ezeknek a dolgoknak a végső kimenetele?”

Ő azonban így válaszolt: „Ne aggódj, Dániel, te csak menj tovább békességben az utadon! Ez a kijelentés — lezárva és lepecsételve — megmarad egészen az utolsó időkig. 10 Sokan meg fognak tisztulni, fehérek lesznek, és próbára teszik őket. A gonoszok azonban továbbra is gonoszul cselekednek. A gonoszok közül senki sem fogja érteni ezt a látomást, de a bölcsek majd megértik.

11 Attól kezdve, hogy a naponkénti égőáldozatot megszüntetik, és felállítják a pusztító erejű utálatos bálványt, 1 290 nap telik el. 12 Boldogok, akik hűségesen és állhatatosan kitartanak, és megérik az 1 335 nap elteltét!

13 Te pedig, Dániel, menj tovább békességben az utadon! Elpihensz majd, azután fölkelsz a napok végén, és megkapod kijelölt örökségedet.”

Footnotes

  1. Dániel 12:1 Mikaél Lásd Dán 10:13 és 12:1.
  2. Dániel 12:2 Sokan… halálból Szó szerint: „Sokan, akik a föld porában alszanak, felébrednek.”
  3. Dániel 12:3 sokakat Ez a kifejezés valószínűleg Isten népére vonatkozik.
  4. Dániel 12:3 Ez a vers visszhangozza Ézs 52:13 és 53:11 szavait, ahol az Örökkévaló Szenvedő Szolgája áldozatul adja magát „sokakért” — vagyis Isten népéért —, és ezzel igazságossá teszi őket. A jelen versben szereplő bölcs tanítók ehhez hasonlóan szintén igazságosságra vezetnek sokakat.
  5. Dániel 12:4 mint… szokták Abban az időben a szerződéseket tekercsre írták, majd egy cserépedénybe helyezték, amelyet ezután lezártak és lepecsételtek. Ameddig a pecsét ép maradt, az irat hitelessége is biztos volt.

12  És abban az idõben felkél Mihály, a nagy fejedelem, a ki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idõ lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az idõben megszabadul a te néped; a ki csak beírva találtatik a könyvben.

És sokan azok közül, a kik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra.

Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.

Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végsõ idõig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás.

És széttekinték én, Dániel, és ímé másik kettõ álla [ott,] egyik a folyóvíz partján innét, a másik túl a folyóvíz partján.

És mondá [egyik] a gyolcsba öltözött férfiúnak, a ki a folyóvíz felett vala: Mikor lesz végök e csudadolgoknak?

És hallám a gyolcsba öltözött férfiút, a ki a folyóvíz felett vala, hogy felemelé az õ jobb kezét és bal kezét az ég felé, és megesküvék az örökké élõre, hogy ideig, idõkig és fél idõig, és mikor elvégezik a szent nép erejének rontását, mindezek elvégeztetnek.

Én pedig hallám [ezt,] de nem értém, és mondám: Uram, mi lesz ezeknek vége?

És monda: Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig.

10 Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik,

11 És az idõtõl fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító útálatosság, ezerkétszáz és kilenczven nap lesz.

12 Boldog, a ki várja és megéri az ezerháromszáz és harminczöt napot.

13 Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén.