Dániel 7

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Látomás a négy vadállatról

7 Bélsaccar, Babilónia királya uralkodásának első évében^[a] Dániel álmot látott. Ezt a látomást látta, amíg aludt. Azután feljegyezte, amit látott.

² Ezt mondta: Én, Dániel, azt láttam ebben az éjjeli látomásban, hogy a négy égtáj felől fújó szelek felkorbácsolták a nagy tenger hullámait. ³ A tengerből négy különböző hatalmas vadállat emelkedett ki.

⁴ Az első oroszlánhoz hasonlított, de sas-szárnyai voltak. Amint néztem, láttam, hogy kitépik a szárnyait, majd felemelik, és két lábra állítják, mint egy embert, és emberi szívet adtak neki.

⁵ A második medvéhez hasonlított, az egyik oldalára támaszkodott és három bordát tartott a fogai között. Azt mondták neki: „Kelj fel, és egyél sok húst!”

⁶ Azután láttam a harmadikat, amely párduchoz hasonlított, de négy feje, és a hátán négy nagy madár-szárnya volt. Hatalmat kapott, hogy uralkodjon.

⁷ Azután az éjjeli látomásban láttam a negyedik vadállatot is, amely ijesztőnek, rettenetesnek és igen erősnek látszott. Nagy vasfogai voltak, amelyekkel összezúzta és felzabálta, ami a szájába került. Amit nem tudott megenni, azt a lábaival összetaposta. Ez a vadállat különbözött a másik háromtól, és tíz szarva volt.

⁸ Mialatt a szarvait néztem, észrevettem, hogy egy újabb kis szarva nőtt ki, amelyen nagyokat mondó száj és emberi szemek voltak. Három szarvat az előbbiek közül gyökerestül kitéptek, hogy helyet készítsenek a kis szarvnak.

Az Öregkorú és az Emberfia

¹¹ Figyeltem, hogy mi fog történni, mert az a kis szarv nagyon elbizakodott hangon szólt. Akkor láttam, hogy a negyedik vadállatot megölték, a testét elpusztították, és lángoló tűzben elégették. ¹² A másik három vadállattól is elvették hatalmukat, de meghatározott ideig még életben hagyták őket.

¹³ Azután ezt láttam az éjjeli látomásban: Az ég felhőin közeledett valaki, ember fiához^[d] hasonló. Az Öregkorúhoz jött, trónja elé vezették.

¹⁴ Akkor az ember fiához hasonló uralmat, dicsőséget és királyságot kapott, hogy minden nép, nemzet és nyelv szolgálja őt. Uralma örökké tart, nem lesz vége soha. Királysága elpusztíthatatlan, mert örök.

A látomás magyarázata

¹⁵ Akkor én, Dániel, nagyon megdöbbentem, mert ezek a látomások felkavartak. ¹⁶ Ezért odamentem valakihez, aki ott állt, és megkérdeztem tőle, hogy mit jelent a látomás. Ő pedig elmagyarázta: ¹⁷ „A négy hatalmas vadállat, amelyet láttál, négy birodalmat^[e] jelent, amelyek a földön^[f] kialakulnak és felemelkednek. ¹⁸ De az uralmat^[g] a Felséges Isten szentjei fogják megkapni, és mindörökre az övék is marad.”

¹⁹ Tovább kérdezősködtem, mert szerettem volna megtudni az igazságot a negyedik vadállat felől, amely különbözött a többitől, és oly rettenetesnek látszott. Tudni akartam, mit jelentenek a vasfogai, bronzkarmai, miért zabált föl és zúzott össze a fogaival mindent, és miért taposta össze a maradékot. ²⁰ Megkérdeztem, mit jelent a tíz szarv a vadállat fején, meg az a kicsi szarv, amely a többinél nagyobbnak látszott, amelyen szemek voltak és egy nagyokat mondó száj, s amelynek útjából három másik szarvat kitörtek.

²¹ Figyeltem ezt az utóbb növekedett szarvat, amely megtámadta a szenteket. Háborút viselt ellenük, és erősebbnek bizonyult náluk, ²² ameddig az Öregkorú el nem jött. Akkor igazságot szolgáltattak a Magasságos Isten szentjeinek, akik végül győztek, mert eljött az ideje, hogy megkapják a királyi hatalmat az uralkodásra.

²³ Akkor akit megkérdeztem, folytatta a magyarázatot: „A negyedik vadállat a negyedik birodalmat jelenti a földön, mely különbözni fog minden más birodalomtól. Fölzabálja az egész földet, darabokra zúzza, és letapossa a népeket. ²⁴ A tíz szarva tíz királyt jelent, akik ebből a birodalomból támadnak. Majd utánuk egy másik király jön, a többiektől különböző, aki három előző királyt lever és megaláz, ²⁵ a Felséges Isten ellen szól, üldözi és gyilkolja a Felséges szentjeit, meg akarja változtatni a törvényt és a megszabott ünnepeket^[h], és kezébe adják a szenteket három és fél évig^[i].

²⁶ De ítéletet tartanak fölötte, elveszik hatalmát, elpusztítják, és végleg megsemmisítik. ²⁷ A királyi uralmat, hatalmat, s a világ összes országa fölötti uralkodást átadják a Felséges Isten szentjeinek.^[j] Mert a Felséges Isten királyi uralma örökké tartó uralom, minden uralkodó neki szolgál és engedelmeskedik.”

²⁸ Itt végződött az álom. Én pedig, Dániel, sokat gondolkoztam ezen, és gondolataim annyira nyugtalanítottak, hogy egészen belesápadtam. De mindezt jól megjegyeztem, és nem beszéltem róla.