Add parallel Print Page Options

Jeremiást elfogják, de megmenekül

26 Az Örökkévaló üzenete érkezett Jeremiáshoz, amikor Júdában Jójákim király, Jósiás fia kezdett uralkodni[a]. Ezt mondta az Örökkévaló: „Jeremiás, menj az Örökkévaló házának udvarába, és azoknak, akik Júda összes városaiból feljönnek az Örökkévalót imádni, hirdesd ki mindazt, amit neked parancsolok! De el ne hagyj belőle semmit! Talán hallgatnak a szavamra, engedelmeskednek nekem, és megváltoztatják gonosz életmódjukat! Akkor én is megváltoztatom, amit ellenük terveztem, és mégsem büntetem meg őket gonosz tetteik miatt!

Mondd nekik: Ezt üzeni az Örökkévaló: »Ha nem hallgattok a szavamra, ha nem engedelmeskedtek nekem, ha nem követitek tanításomat és törvényemet, amelyet elétek adtam, ha nem hallgattok a próféták szavára, akiket én küldtem hozzátok újra meg újra — annak ellenére, hogy sohasem fogadtátok meg a szavukat —, akkor tudjátok meg, hogy ezzel a Templommal is úgy bánok, mint azzal a szent hellyel, amely Silóban[b] állt, és tudjátok meg, hogy ezt a várost átokká teszem[c] a föld minden nemzete számára!«”

Az Örökkévaló Templomának udvarán a papok, a próféták és az egész nép hallotta, amikor Jeremiás ezeket kihirdette. Mikor pedig befejezte, és mindent elmondott nekik, amit az Örökkévaló parancsolt, megragadták Jeremiást, és azt kiáltozták: „Emiatt meg kell halnod! Hogy merészelted azt prófétálni, hogy ez a Templom is arra a sorsra jut, mint a silói szentély, s hogy Jeruzsálem elpusztul és lakatlan lesz?!” Mind összecsődültek Jeremiás körül, a Templom udvarában.

10 Amikor a vezetők meghallották ezeket, fölmentek a király palotájából az Örökkévaló Templomának udvarára, és leültek az Új Kapu előtt, hogy ítélkezzenek Jeremiás fölött. 11 A papok és a próféták így vádolták Jeremiást a bíróság és az összegyűlt nép előtt: „Ez az ember méltó a halálos ítéletre, mert a városunk ellen prófétált — amint ezt magatok is hallottátok!”

12 Ezután Jeremiás így védekezett a bírák és a nép előtt: „Tudjátok meg, hogy engem az Örökkévaló küldött, hogy prófétáljak a Templom és a város ellen — s mindaz, amit hallottatok, az Örökkévaló üzenete! 13 Most tehát igenis jobbítsátok meg egész életmódotokat, és javítsátok meg tetteiteket! Engedelmeskedjetek Istenetek, az Örökkévaló szavának! Akkor az Örökkévaló is megváltoztatja a határozatát, amelyet kihirdetett, és nem hajtja végre büntető ítéletét rajtatok. 14 Ami pedig engem illet, kezetekben vagyok, tehettek velem, amit jónak láttok! 15 De tudjátok meg, hogy ha megöltök, akkor ártatlan vér szárad a kezeteken, ezen a városon, és annak lakóin, mert engem valóban az Örökkévaló küldött hozzátok, hogy üzenetét átadjam, pontosan úgy, ahogy hallottátok!”

16 Akkor a vezetők határoztak, és a néppel együtt ezt válaszolták a papoknak és a prófétáknak: „Ártatlan ez az ember! Nem ítéljük halálra, mert valóban Istenünk, az Örökkévaló nevében szólt hozzánk.”

17 Majd az ország vezetői közül egyesek felálltak, és ezt mondták az egész sokaságnak: 18 „Emlékezzetek rá, hogy Mikeás próféta, aki Móresetből jött, Ezékiás, Júda királya idejében ezt prófétálta az egész népnek:

»Sion hegyét felszántják,
    mint a mezőt.
Jeruzsálem romhalmazzá,
    az Örökkévaló házának hegye pedig
    erdős heggyé lesz.«[d]

19 Vajon Mikeást emiatt halálra ítélte Ezékiás király és Júda népe? Nem! Inkább tisztelték az Örökkévalót, és kegyelemért könyörögtek hozzá. Az Örökkévaló pedig megváltoztatta az elhatározását, amelyet pedig előzőleg már kihirdetett! Mi azonban igen nagy bajt zúdítanánk magunkra, ha Jeremiást megbüntetnénk!”

Úrijjá próféta halála

20 Abban az időben volt egy másik ember is, aki az Örökkévaló nevében prófétált: Úrijjá, Semajá fia, Kirját-Jeárimból. Ő is ugyanazt prófétálta Jeruzsálem és Júda ellen, mint Jeremiás. 21 Jójákim király és fejedelmei, meg a hadsereg vezetői meghallották, amit Úrijjá prófétált, és nagyon megharagudtak rá. Jójákim meg is akarta gyilkoltatni emiatt, de Úrijjá megtudta ezt, és Egyiptomba menekült előle. 22 Jójákim király azonban oda is utána küldte néhány emberét, Elnátán, Akbór fia vezetésével. 23 Ők el is fogták Úrijját, visszahozták, és a király elé vitték. Jójákim karddal kivégeztette a prófétát, a holttestét pedig a szegények temetőjébe dobatta.

24 Jeremiásnak azonban Ahikám, Sáfán fia a pártját fogta. Nem engedte, hogy kiszolgáltassák azoknak, akik Jeremiást meg akarták ölni.

Footnotes

  1. Jeremiás 26:1 kezdett uralkodni Ez Kr.e. 609-ben történt.
  2. Jeremiás 26:6 hogy… Silóban A Szent Sátor egy időben Silóban állt, és valószínűleg Sámuel idejében rombolták le a filiszteusok. Lásd Jer 7 és 1Sám 4.
  3. Jeremiás 26:6 átokká teszem Vagyis, amikor valakit meg akarnak átkozni, akkor ezt mondják: „Légy átkozott, mint ahogy Isten megátkozta Jeruzsálemet!”
  4. Jeremiás 26:18 Idézet: Mik 3:12.