Maga mellé szólítja a tanítványait^(A)

¹⁶ Amikor a Galileai-tó partján járt, meglátta Simont^[a] és a testvérét, Andrást, akik éppen hálót vetettek a tóba, mivel halászok voltak. ¹⁷ Jézus megszólította őket: „Gyertek velem, és én másféle halásszá teszlek titeket! Halak helyett embereket fogtok összegyűjteni.” ¹⁸ Ekkor a testvérek azonnal otthagyták hálóikat, és csatlakoztak Jézushoz.

¹⁹ Miután kissé továbbment, meglátta Jakabot és Jánost, Zebedeus két fiát, akik éppen hálóikat javítgatták a halászbárkában. ²⁰ Jézus azonnal hívta ezt a két testvért is, akik otthagyták apjukat, Zebedeust a bárkában levő munkásokkal együtt, és csatlakoztak Jézushoz.

A csodálatos halfogás^(A)

5 Egyszer a Genezáreti-tó partján nagy tömeg vette körül Jézust, hogy Isten üzenetét hallgassák. ² Jézus meglátott a parton két halászbárkát. A halászok éppen akkor szálltak partra, és a hálóikat mosták. ³ Jézus beszállt az egyik bárkába, amely Simoné volt. Megkérte Simont, hogy evezzen kissé beljebb a vizen. Majd leült a bárkában, és úgy tanította az embereket.

⁴ Miután befejezte, Simonhoz fordult: „Evezzetek ki a mély vízre, és engedjétek le a hálóitokat halfogásra!”

⁵ Simon így válaszolt: „Mester, egész éjjel keményen dolgoztunk, mégsem fogtunk semmit, de ha te mondod, megteszem.” ⁶ Amikor leeresztették, olyan sok halat fogtak, hogy a hálók majdnem szétszakadtak. ⁷ Ezért intettek a másik hajóban lévő társaiknak, hogy jöjjenek segíteni. Mindkét hajót annyira megtöltötték halakkal, hogy majdnem elsüllyedtek.

^8-9 A nagy zsákmányt látva a halászokat nagy félelem fogta el. Simon Péter ekkor Jézus lábához borult: „Menj el tőlem, Uram, mert én bűnös vagyok!” — mondta. ¹⁰ Ugyanígy megdöbbentek Jakab és János is, Zebedeus fiai, akik Simon társai voltak.

Jézus ekkor azt mondta Simonnak: „Ne félj, mostantól kezdve nem halakat, hanem embereket fogsz halászni.”

¹¹ Ezután a halászok partra húzták a bárkáikat, majd mindent hátrahagyva csatlakoztak Jézushoz.