Add parallel Print Page Options

14 A bölcs asszony[a] építi a családját,
    az ostoba pedig saját kezével rombolja le.
Aki igazságosan él, tiszteli és féli az Örökkévalót,
    de aki görbe utakon jár, Istent veti meg.
Az ostoba a beszéde miatt bajba kerül,
    a bölcset pedig saját szavai mentik meg.
Ha nincsenek ökreid, hogy műveljék a földet,
    üres a magtárad.
De bőséges termésre számíthatsz,
    ha erős ökreid vannak.
A hűséges tanú mindig igazat mond,
    de a hamis tanú hazudik.
A gúnyolódó hiába keresi a bölcsességet, nem találja,
    az értelmes azonban örömest tanul.
Hagyd ott az öntelt ostobát,
    hiszen semmit sem tanulhatsz tőle.
Az értelmesek bölcsessége abban van,
    hogy tudják, hová mennek,
az ostobák bolondsága pedig abban,
    hogy még magukat is becsapják.
Az ostobákat büntetéssel kell rávenni,
    hogy engedelmeskedjenek a törvénynek,
de az igazságosak örömmel engedelmeskednek.
10 Bánatodat csak a saját szíved ismeri igazán,
    és örömödben sem osztozhat idegen.
11 Az istentelen ember családja tönkremegy,
    az igazaké pedig felvirágzik.
12 Van olyan út, amely helyesnek látszik,
    végül mégis a halálba vezet.
13 Nevetés közben is fájhat a szíved,
    és az öröm végén szomorúság várhat.
14 A romlott szívű ember megkapja tetteiért méltó büntetését,
    a jó ember pedig jutalmát.
15 Az ostoba mindent elhisz, amit hall,
    a bölcs pedig minden lépését jól meggondolja.
16 A bölcs óvatos, és elkerüli a bajt,
    az ostoba pedig gátlástalan és elbizakodott.
17 A hirtelen haragú ostobán cselekszik,
    aki pedig gonosz terveket szövöget, azt meggyűlölik.
18 Az ostobák bolondságot örökölnek,
    az értelmeseket pedig tudással koronázzák meg.
19 Térdet hajt a gonosz a jó előtt,
    meghajol az istentelen az igazak kapujában.
20 A szegény embert még a szomszédja is lenézi,
    bezzeg a gazdagnak sok a barátja!
21 Aki megveti a másikat, vétkezik,
    de áldott, aki segít a szegényeken.
22 Akik gonoszt terveznek, elszámítják magukat,
    akik pedig jót, azok jóindulatra és hűségre számíthatnak.
23 A szorgalmas munka mindig hasznot hajt,
    de aki csak a száját jártatja, elszegényedik.
24 A bölcsek koronája a gazdagság,
    az öntelt ostobáké pedig saját butaságuk.
25 Az igaz tanú életet ment,
    a hamis tanú pedig cserben hagy.
26 Akik tisztelik és félik az Örökkévalót,
    teljes bizalommal vannak iránta,
    s ez még a gyermekeiknek is menedéket jelent.
27 Az Örökkévalót tisztelni és félni — ez az élet forrása,
    így kerülheted el a halál csapdáit.
28 A nép sokasága a király dicsősége,
    de ha elfogy a nemzet, elbukik a király is.
29 Aki féken tartja haragját, az igazán értelmes,
    aki pedig hirtelen haragú, nagyokat hibázik.
30 A békességes, nyugodt szív egészség a testednek,
    de az indulatosság[b] még a csontjaidat is megrontja.
31 Aki a szegényt elnyomja, annak Teremtőjét bántja meg,
    aki pedig segít a szegényeken, Istent tiszteli ezzel.
32 Saját gonoszsága miatt pusztul el a gonosz,
    az igazakat pedig ártatlanságuk oltalmazza.
33 Az értelmes ember szívében nyugszik a bölcsesség,
    amelynek az ostobák lelke hírét sem hallotta.
34 Az igazságosság felvirágoztatja a nemzetet,
    az igazságtalanság pedig romlásba dönti.
35 A király jóindulattal van bölcs szolgája iránt,
    de a haszontalant haragja sújtja.

Footnotes

  1. Példabeszédek 14:1 bölcs asszony Képes beszéd: a megszemélyesített Bölcsességről van szó, akit a szerző itt éppen asszonyként ábrázol. Hasonlóképpen az „ostoba asszony” is magát az ostobaságot, bolondságot személyesíti meg. Ebben a könyvben ezek a jelképes személyek gyakran szerepelnek. Ugyanakkor vonatkozhat egyes, valóságos személyekre is.
  2. Példabeszédek 14:30 indulatosság Vagy: „féltékenység, harag, vakbuzgóság, stb.”

14  A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.

A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.

Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.

11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.

13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.

15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.

18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.

23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.

24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.

27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.

30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.

32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.

35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse

14 Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.

Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.

A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.

Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.

Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.

Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.

Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást!

Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.

A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.

10 A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.

11 A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak.

12 Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.

13 Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.

14 A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint.

15 A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.

16 A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.

17 A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.

18 Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.

19 Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.

20 A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.

21 Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.

22 Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.

23 Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.

24 A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.

25 Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.

26 Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.

27 Az Úrnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.

28 Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.

29 A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el.

30 A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.

31 Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.

32 A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.

33 Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.

34 Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.

35 Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.