Példabeszédek 30

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Ezt mondta Itielnek és Ukalnak:
² Bizony, én mindenkinél kevesebbet tudok,
    semmit sem ismerek és értek úgy, ahogy az emberek.
³ Nem tanultam bölcsességet,
    és nem ismerem a Szentet.
⁴ Ki ment fel valaha is a Mennybe,
    és jött vissza onnan?
Ki tudta összefogni a szelet a markába?
    Ki gyűjtötte össze a vizeket ruhája sarkába?
    Ki jelölte ki a Föld határait?
Ismered-e a nevét?
    Vagy tudod-e a fiának nevét?

⁵ Isten minden szava színtiszta, kipróbált igazság,
    ő maga pedig biztonságos menedék mindenkinek,
    aki bízik benne.
⁶ Ezért amit ő mond, ahhoz ne tégy hozzá egy szót se,
    mert számon kéri rajtad, és rád bizonyítja hazugságodat!

⁷ Örökkévaló, két dolgot kérek tőled,
    add meg, kérlek, mielőtt meghalok!
⁸ Messze űzd el tőlem a hazugságot és a hamiskodást!
    Se túl szegénnyé, se túl gazdaggá ne tégy engem!
    Add meg a mindennapi kenyeremet!
⁹ Különben még jó dolgomban megtagadnálak,
    és azt mondanám: „Ugyan, kicsoda az Örökkévaló?!”
Vagy szegénységem miatt lopni kényszerülnék,
    s ezzel szégyent hoznék Istenem nevére.

¹⁰ Ne vádold be a szolgát uránál,
    mert megátkoz téged, és megbűnhődsz érte!

¹¹ Micsoda nemzedék az, amely átkozza apját,
    és nem áldja anyját?!
¹² Micsoda nemzedék az, amely tisztának tartja magát,
    noha nem tisztult meg bűneitől?!
¹³ Micsoda nemzedék az, amelynek büszke a tekintete
    és gőgös a pillantása?!
¹⁴ Micsoda nemzedék az, amelynek fogai, mint a kardok,
    zápfogai, mint a kések,
hogy felfalja a szegényeket az egész földről,
    és a nincsteleneket az emberek közül?!

¹⁵ A piócának két szája^[a] van, s mindkettő ezt mondja:
    „Add nekem! Add nekem!”

Ugyanígy ezeket soha ki nem elégítheted,
    sohasem mondják, hogy elég:
¹⁶ a halottak országa, a meddő asszony,
    a száraz föld, amely esőre szomjazik,
    és a tűz.
Ezeknek soha semmi sem elég.

¹⁷ Aki apját kicsúfolja, vagy idős anyját lenézi,
    az megérdemli, hogy a szemét hollók vájják ki,
    testét pedig keselyűk szaggassák szét.

¹⁸ Vannak felfoghatatlan csodák számomra,
    amelyeket semmiképpen nem tudok megérteni:
¹⁹ miképp repül a sas az égen,
    merre megy a kígyó a sziklán,
hol jár a hajó a tengeren,
    és hogyan jár együtt a férfi és a nő.

²⁰ A hűtlen asszony megcsalja férjét,
    azután megmosdik, és azt mondja:
    „Nem tettem semmi rosszat!”

²¹ Van, ami miatt megrendül a föld,
    s amit nem tud elviselni:
²² a szolgát, akiből király lesz,
    az üresfejű ostobát, ha jól megy a sora,
²³ az asszonyt, akit férje megvet,
    mégis elveszi feleségül,
a szolgálólányt, aki úrnője helyére lép.

²⁴ Vannak állatok, amelyek aprók
    — mégis nagyon bölcsek:
²⁵ a hangyák népe: kicsik és gyengék
    — nyáron mégis élelmet gyűjtenek télre,
²⁶ a mormoták sem erősek
    — mégis sziklákra építik házukat,
²⁷ a sáskáknak nincs királyuk
    — mégis szép rendben vonulnak,
²⁸ a gyíkok kézzel megfoghatók
    — mégis ott vannak a királyok palotájában is.

²⁹ Vannak, akik méltósággal járnak,
    s akiknek minden lépése fejedelmi:
³⁰ az oroszlán, az állatok fejedelme,
    nem hátrál meg senki elől,
³¹ a peckesen lépkedő kakas,
    a kecskebak,
    és a király, aki hadseregét vezeti.

³² Ha büszke voltál, ha ostobán viselkedtél,
    ha mások ellen rosszat gondoltál,
    tedd kezed a szádra, és hallgass!

³³ Ha sokáig köpülöd a tejet^[b],
    vaj lesz belőle,
ha sokáig fújod az orrod,
    vérezni kezd,
ha pedig sokáig bosszantasz valakit,
    viszály lesz belőle.