Add parallel Print Page Options

„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”

124 Ha nem az Örökkévaló állt volna mellénk,
    mondd ezt velem együtt, Izráel,
Ha nem az Örökkévaló állt volna mellénk,
    mikor ránk támadtak ellenségeink,
akkor élve faltak volna fel minket,
    mikor haragjuk tüze fellobbant,
akkor elsodortak volna minket,
    mint a sebes áradat,
    átcsaptak volna fejünk felett!
Bizony, büszke ellenségeink áradata
    átcsapott volna fejünk felett!

Áldott legyen az Örökkévaló, aki nem engedte,
    hogy zsákmányul essünk ellenségeinknek,
    hogy fogaik közé kerüljünk!
Lelkünk kimenekült, mint a madár a csapdából!
    Összetört a csapda, és mi megszabadultunk!
Segítséget küldött nekünk az Örökkévaló,
    aki a Mennyet és a Földet teremtette!

124  Grádicsok éneke, Dávidtól.
Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,

Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;

Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;

Akkor átfutottak volna rajtunk a felbõszült vizek.

Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!

Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tõrébõl. A tõr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.

A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.