Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.

64 Istenem, hallgass meg!
    Védj meg ellenségeim fenyegetésétől!
Védj meg engem a gonoszok titkos terveitől,
    amelyeket ellenem szőttek!
    Rejts el a gonoszok elől!
Mert beszédük, mint az éles kard,
    mérgezett szavakkal lövöldöznek rám,
    célba vesznek nyilaikkal!
Lesből lőnek váratlanul,
    félelem nélkül lövöldöznek az igazra.
Egymást biztatják a rosszra,
    s arról beszélnek, hogyan állítsanak csapdát.
    Azt mondják: „Ezt senki nem veszi észre!”
Felállítják a csapdát,
    és várják, hogy áldozatuk beleessen.
    Bizony, az emberek belseje
    és szíve kiismerhetetlen.

De Isten is kilövi nyilait,
    hirtelen-váratlan eltalálja,
saját szavaikkal ejti csapdába őket!
    Akik csak látják vesztüket,
    csodálkoznak, és fejüket csóválják,
félelem fogja el őket, és elismerik,
    hogy ezt Isten tette a gonoszokkal.
Hirdetik Isten tetteit, és tanítják egymást,
    hogy tiszteljék és féljék őt.
10 Az igazak pedig örülnek az Örökkévalóban,
    bíznak benne, és dicsérik őt az igazszívűek!